Bajuszverseny

„Most kérdezed vagy állítód?”

 Ennek a rövidke, mindössze 63 perces Magyar Televízió által 1973-ban készült klasszikus zenés mesejátéknak a rendezője nem más, mint a május 14-én 75 éves lett Bácskai Lauró István, aki alapítója és négy évig vezetőségi tagja volt az 1959-ben létrehozott Balázs Béla Stúdiónak. Bácskai  olyan filmeket rendezett az elmúlt 50 évben, mint A Hamis Izabella, a Gyula vitéz télen nyáron, a Nápolyt látni és…, a Megtörtént bűnügyek. Az említett pozitív fogadtatásban részesült Bajuszverseny című meséje után készítette el pályájának legsikeresebb, díjnyertes, külföldön is népszerű darabját Keménykalap és krumpliorr címmel, Csukás István ifjúsági regényéből. 

  A Bajuszverseny forgatókönyvét Romhányi József (Háry János, Dr. Bubó, Hamupipőke, Ludas Matyi, Hófehérke, Szaffi, Csipkerózsika, Mekk mester, Mézga család) írta Enyedi György és Tömöri Márta meséjének felhasználásával.

 A dalokat és a zenét Madarász Iván szerezte.

 A főbb szerepekben Kubik Anna (Jászai Mari-díj), Straub Dezső (Jászai Mari-díj), Horváth Jenő (Jászai Mari-díj), és Ábrahám Edit látható.

  A történet a Vidám Színpad, és a József Attila színház művészének Straub Dezső karakterével, egy vándordiákkal kezdődik, aki megjárta a wittenberga-i, prágai, krakkói, és szent pátervári egyetemet is. Az ifjú épp Vacila király (Horváth Jenő) palotája előtt dalolja el az életét, majd hamarosan leheveredik a fűbe, amikor a vár tetején felbukkan Vacila király gyönyörű aranyhajú lánya Hajnalka (Kubik Anna), aki már száz meg száz királyi udvarlóját dobta. Amikor a királyiapa megelégeli a válogatást, Hajnalka ravasz teret eszel ki: kijelenti, hogy csak ahhoz megy feleségül, akinek hosszabb a bajusza, mint az ő vállig érő haja. Jelentkezik a névtelen vándordiák is titkos kérőnek, de sajnos neki nagyon rövid a bajusza. A többi kérőknek is lassan nő a bajusza, ezért mindegyik uralkodó, aki kérőnek jelentkezett, szolgáik segítségével csaláshoz folyamodik és megtoldja bajszát valamivel: kenderrel, futóbabbal, mézesmadzaggal. A vándordiák azonban nyitva tartva szemét felfedi a turpisságot. Végül a királylány és a vándordiák között szerelem szövődik, ezért Hajnalka levágja a haját, hogy ahhoz tudjon feleségül menni, akit szeret.

  Az igazságot tekintve a film jó a maga kategóriájában a 70’-es évek primitív (mese)filmjeihez képest, kicsit vontatott, eléggé együgyű, a kelleténél több mesei elemet tartalmaz, túl sok benne az ének, de mivel ez egy musicel ez sem számít. A jelmez és a díszlettervező tökéletes munkát végzett!

  A színészi teljesítmények és alakítások közül kiemelném a 73’-ban pályakezdő Ábrahám Editet, aki az egyik udvarhölgyet Bokroskát alakítja hibátlan színészi játékával, és Hajnalkát, a királylány megformálóját Kubik Anna színművésznőt.

 Film: 76 %

 Fényképezés: 72%

 Zene és dalok: 78%

 (Ábrahám Edit és Kubik Anna a filmben)